Object structure
Title:

Baltic Amber in Hungarian Bronze Age. New data and current stage of research

Subtitle:

Archaeological Reports ; Archäologische Berichte

Creator:

Jaeger, Mateusz ; Kulcsár, Gabriella ; Melis, Eszter ; Stróżyk, Mateusz ; Piszora, Paweł ; Csányi, Marietta ; Csuvár-Andrási, Réka ; Fischl, Klára P. ; Guba, Szilvia ; Pap, Evelin ; Pásztor, Emília ; Patay, Róbert ; Szathmári, Ildikó ; Szilas, Gábor ; Čivilytė, Agnė ; Kiss, Viktoria

Publisher:

Instytut Archeologii i Etnologii Polskiej Akademii Nauk

Place of publishing:

Kraków

Date issued/created:

2023

Description:

ill. ; 25 cm

Type of object:

Journal/Article

Subject and Keywords:

archaeology ; Baltic amber ; Carpathian Basin ; Hungarian Bronze Age ; prehistoric exchange ; spectral analysis ; absolute chronology

Abstract:

Amber was one of the key raw materials distributed in Bronze Age Europe. One of its varieties – succinite – was exchanged over a vast area stretching from its sources on the southern shores of the Baltic Sea to the shores of the Mediterranean Sea. The chemical identification of Baltic amber significantly expands our knowledge of the dynamics and nature of the relationships connecting different regions of Europe in the first half of the second millennium BC. One of the most significant cultural-geographical areas reached by this amber was the Carpathian Basin. This text presents a summary of the current state of knowledge about the context, chronology, and the extent of amber occurrence in the Hungarian Bronze Age. At the same time, it supplements the catalogue of finds with artefacts acquired in recent years, providing new information regarding radiocarbon dating and spectral analysis of selected amber artifacts.

References:

Allentoft M.E., Sikora M., Sjögren K.G., Rasmussen S., Rasmussen M., Stenderup J., Damgaard P.B., Schroeder H., Ahlström T., Vinner L., Malaspinas A.S., Margaryan A., Higham T., Chivall D., Lynnerup N., Harvig L., Baron J., Della Casa P., Dąbrowski P., Duffy P.R., Ebel A.V., Epimakhov A., Frei K., Furmanek M., Gralak T., Gromov A., Gronkiewicz S., Grupe G., Hajdu T., Jarysz R., Khartanovich V., Khokhlov A., Kiss V., Kolář J., Kriiska A., Lasak I., Longhi C., McGlynn G., Merkevicius A., Merkyte I., Metspalu M., Mkrtchyan R., Moiseyev V., Paja L., Pálfi G., Pokutta D., Pospieszny Ł., Price T.D., Saag L., Sablin M., Shishlina N., Smrčka V., Soenov V.I., Szeverényi V., Tóth G., Trifanova S.V., Varul L., Vicze M., Yepiskoposyan L., Zhitenev V., Orlando L., Sicheritz-Pontén T., Brunak S., Nielsen R., Kristiansen K. and Willerslev E. 2015. Population genomics of Bronze Age Eurasia. Nature 522, 167-172. DOI: https://doi.org/10.1038/nature14507
Angelini I. and Bellintani P. 2017. The use of different amber sources in Italy during the Bronze Age: new archaeometric data. Archaeological and Anthropological Sciences 9, 673-684. DOI: https://doi.org/10.1007/s12520-016-0452-7
Bátora J. 2000. Das Gräberfeld von Jelšovce/Slowakei: Ein Beitrag zur Frühbronzezeit im nordwestlichen Karpatenbecken. Prähistorische Archäologie in Südosteuropa 16. Kiel 2000.
Beck C. W. 1966. Analysis and Provenience of Minoan and Mycenaean Amber I. Greek, Roman and Byzantine Studies 7, 191-211.
Beck C. W. 1970. Amber in Archaeology. Archaeology 23, 7-11.
Beck C. W. (ed.) 1974. Archaeological Chemistry. Washington: American Chemical Society.
Beck C. W., Wilbur E. and Meret S. 1964. Infrared spectra and the origin of amber. Nature 201, 256-257. DOI: https://doi.org/10.1038/201256a0
Beck C. W. and Sprincz E. 1981. A szegedi Móra Ferenc Múzeum bronzkori borostyánkő gyöngyeinek eredete. The origin of the Bronze Age amber in the Móra Ferenc Museum. Archaeologiai Értesítő 108, 206-210.
Botfalvai G., Makádi L., Gáspár G. and A. Ősi. 2021. A unique Late Cretaceous dinosaur locality in the Bakony-Balaton Geopark of Hungary (Iharkút, Bakony Mts.). Geoconservation Research 4/2, 1-12.
Bóna I. 1975. Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Csányi M. 1980. Árokkal körülvett sírok a halomsíros kultúra jánoshidai temetőjében. Graves surrounded by ditches in the Jánoshida cemetery of the Tumulus culture. Archaeologiai Értesítő 107, 153-165.
Csányi M. 2003. The Tumulus culture: invaders from the west. In Zs. Visy (ed.), Hungarian archaeology at the turn of the Millennium. Budapest: Teleki Laszlo Alapitvany, 161-163.
Csányi M. 2017. Traces of Social Stratification in a Late Bronze Age Cemetery at Jánoshida-Berek. In G. Kulcsár, G. V. Szabó, V. Kiss and G. Váczi (eds), State of the Hungarian Bronze Age Research conference. Proceedings of the conference held between 17th and 18th of December 2014. Budapest: Institute of Archaeology, Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Sciences, 201-212.
Csányi M. 2019. Kik voltak ők és honnan jöttek? Abszolút időrendi adatokból leszűrhető következtetések a jánoshidai késő bronzkori temetőben. Who were they and where did they come from? Conclusions drawn from absolute chronological data in the cemetery of Jánoshida from the Late Bronze Age. Tisicum 27, 47-64.
Csányi M. and Tárnoki J. 1992. Katalog der ausgestellten Funde. In W. Meier-Arendt (ed.), Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Frankfurt am Main: Museum für Vor- und Frühgeschichte Frankfurt am Main, 175-210.
Csányi M., Stanczik I. and Tárnoki J. 2000. Der bronzezeitliche Schatzfund von Jászdózsa-ápolnahalom. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 51, 147-167.
Cseh J. 1996. Tatabánya-Bánhida, Dinnyeföldek. Régészeti Füzetek I/47, 28.
Cseh J. 1999. A mészbetétes edények kultúrája lelőhelyei Komárom-Esztergom megyében. Eine Fundorte der inkrustierten Keramik im Komitat Esztergom. Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei, 23-88.
Czajlik Z. 2012. A Kárpát-medence fémnyersanyag-forgalma a későbronzkorban és a vaskorban. Budapest: ELTE BTK Régészettudományi Intézet.
Czebreszuk J. 2003. Amber on the Threshold of a World Career. In C. W. Beck, I. Loze and J. Markley Todd (eds), Amber in Archaeology: Proceedings of the Fourth International Conference on Amber in Archaeology, Talsi, 2001. Riga: Amber Committee of the International Union of Prehistorio and Protohistoric Sciences. Association for the Advancement of Baltic Studies. Institute of the History of Latvia, University of Latvia, 164-179.
Czebreszuk J. 2007. Amber Between the Baltic and the Aegean in the Third and Second Millennia BC (an Outline of Major Issues). In I. Galanaki, H. Tomas, Y. Galanakis and R. Lafineur (eds), Between the Aegean and Baltic Seas. Prehistory Across Borders. Proceedings of the International Conference Bronze and Early Iron Age—Interconnections and Contemporary Developments between the Aegean and the Regions of the Balkan Peninsula, Central and Northern Europe. University of Zagreb, 11-14 April 2005. Liege: Université de Liege, 363-369.
Czebreszuk J. 2009. The Northern Section of the First Amber Trail. An Outline of Significance for Civilisation Development. In A. Palavestra, C.W. Beck and J. M. Todd (eds), Amber in Archaeology. Proceedings of the Fifth International Conference on Amber in Archaeology, Belgrad 2006. Belgrad: National Museum, 100-109.
Czebreszuk J. 2011. Bursztyn w kulturze mykeńskiej. Poznań: Wydawnictwo Poznańskie.
Czebreszuk J. 2013. Mysterious Raw Material from the Far North: Amber in Mycenaean Culture. In S. Bergerbrant and S. Sabatini (eds), Counterpoint: Essays in Archaeology and Heritage Studies in Honour of Professor Kristian Kristiansen. Oxford: Archaeopress, 557-563.
Czene A. 2017. The Position of the Bell Beaker-Csepel Group at Budakalász. In G. Kulcsár, G. V. Szabó, V. Kiss and G. Váczi (eds), State of the Hungarian Bronze Age Research conference. Proceedings of the conference held between 17th and 18th of December 2014. Budapest: Institute of Archaeology, Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Sciences, 165-184.
Dani J. and Kulcsár G. 2021. Yamnaya interactions in the Carpathian Basin. In V. Heyd, G. Kulcsár and B. Preda-Bălănică (eds), Yamnaya Interactions – Proceedings of the International Workshop held in Helsinki, 25-26 April 2019. Budapest: Archaeolingua, 329-359.
Dani J., Máthé Sz. and Szabó G. V. 2004. Ausgrabungen in der bronzezeitlichen Tell-Siedlung und im Gräberfeld von Polgár-Kenderföld (Vorbericht über die Freilegung des mittelbronzezeitlichen Gräberfeldes von Polgárkenderföld, Majoros-tanya). In C. Kacsó (ed.), Bronzezeitliche Kulturerscheinungen im karpatischen Raum. Die Beziehung zu benachbarten Gebieten. Ehrensymposium für Alexandru Vulpe zum 70. Baia Mare: Muzeul Judeţean Maramureş, 93-118.
Dani J., Cavazzuti C., Gémes A., Szeniczey T., Gyenesei K., Kiss K. Fülöp K., Tarbay J. G., McCall, A., Vicze M., Horváth A., Palcsu L., Major I., Molnár M., Fischl K. P., Szabó G., Mester E., Szeverényi V., Kulcsár G., Pap I., Kiss V. and Hajdu T. Forthcoming. Bioarchaeological analyses in the Middle and Late Bronze Age cemetery of Tiszafüred. Radiocarbon. Forthcoming.
Earle T. K., Kiss V., Kulcsár G., Szeverényi V. and Polányi T. 2012. Bronze Age Landscapes in the Benta Valley. Research on the Hinterland of Bronze Age Centres. Hungarian Archaeology E-Journal (Winter).
Éri I., Kelemen M., Németh P. and I. Torma 1969. Magyarország régészeti topográfiája 2. Veszprém megye régészeti topográfiája. Veszprémi járás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Ernée M. 2012. Jantar v české únětické kultuře – k počátkům jantarové stezky. Bernstein in der böhmischen Aunjetitz-Kultur – Zu den Anfängen der Bernsteinstraße. Památky archeologické 103, 71-172.
Ernée M. 2016. Eine vergessene Bernsteinstrasse? Bernstein und die klassische Aunjetitzer Kultur in Böhmen. In P. L. Cellarosi, R. Chellini, F. Martini, A. C. Montanaro, L. Sarti and R. M. Capozzi (eds), The amber roads the ancient cultural and commercial communication between the peoples. Firenze: Museo fiorentino di preistoria “Paolo Graziosi”, 85-105.
Figler A. 1996. Adatok Győr környékének bronzkorához. Bronzkori kultúrák Győr környékén. Angaben zur Bronzezeit in der Umgebung von Győr. Bronzezeitliche Kulturen in der Umgebung von Győr. Acta Musei Papensis 6, 7-29.
Fischl K. P. 2000. Szőreg C (Szőreg-Szív u.) bronzkori temetője I. Das bronzezeitliche Gräberfeld Szőreg C (Szőreg-Szív-Strasse) I. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 6, 77-138.
Fischl K. P. 2014. Kincsek Tiszakeszi-Szódadombról. Bronzkór blog 2014.01.31. http://bronzkor.hu/kincsek-tiszakeszi-szodadombrol/
Fischl K. P. and Guba Sz. 2010. A felgyői bronzkori temető és település. The Bronze Age settlement and cemetery at Felgyő. In Cs. Balogh and K. P. Fischl (eds), Felgyő Ürmös-tanya. Bronzkori és avar kori leletek László gyula felgyői ásatásának anyagából. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 71-175.
Fischl K. P., Kiss V., Kulcsár G. and Szeverényi V. 2013. Transformations in the Carpathian Basin around 1600 B.C. In H. Meller, F. Bertemes, H. R. Bork and R. Risch (eds), 1600 – Kultureller Umbruch im Schatten des Thera-Ausbruchs? 4. Mitteldeutscher Archäologentag vom 14. bis 16. Oktober 2011 in Halle (Saale). Halle(Saale): Landesamt für Denkmalpflege und Archäologie Sachsen-Anhalt – Landesmuseum für Vorgeschichte, 355-371.
Fischl K. P., Kiss V., Kulcsár G. and Szeverényi V. 2015. Old and new narratives for the Carpathian Basin around 2200 BC. In H. Meller, H. W. Arz, R. Jung and R. Risch (eds), 2200 BC – A climatic breakdown as a cause for the collapse of the old world? 7th Archaeological Conference of Central Germany. October 23-26, 2014 in Halle (Saale). Halle(Saale): Landesamt für Denkmalpflege und Archäologie Sachsen-Anhalt – Landesmuseum für Vorgeschichte, 503-523.
Fischl K. and Kiss V. 2015. Exchange Networks in the Middle Bronze Age Carpathian Basin: The Movement of Visible and Invisible Commodities. In P. Suchowska-Ducke, Scott, S. Reiter and H. Vandkilde (eds), Forging Identities: The Mobility of Culture in Bronze Age Europe: Report from a Marie Curie Project 2009-2012 with Concluding Conference (= British Archaeological Reports S2772). Oxford: British Archaeological Reports Publishing, 47-54.
Fülöp K. in preparation. Complex micro- and macro-historical analysis of Late Bronze Age cremation burials. Unpublished Ph.D thesis. Budapest: Eötvös Loránd University.
Fülöp K. and Váczi G. 2014. Preliminary report on the excavation of a new Late Bronze Age cemetery from Jobbágyi (North Hungary). Dissertationes Archaeologicae 3/2, 413-421. DOI: https://doi.org/10.17204/dissarch.2014.413
Fülöp K. and Váczi G. 2016. Late Bronze Age cremation burials: A complex event with few remains. Hungarian Archaeology E-journal (Spring).
Gáboriné Csánk V. 1984. Megfigyelések a békásmegyeri őskori telepen. Observations faites dans la station préhistorique de Békásmegyer. Archaeologiai Értesítő 91, 201-212.
Gömöri J., Melis E. and Kiss V. 2018. A cemetery of the Gáta-Wieselburg Culture at Nagycenk (Western Hungary). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 69, 5-82. DOI: https://doi.org/10.1556/072.2018.69.1.1
Guba Sz. and Bácsmegi G. 2009. Eine dreifache Bestattung der Hügelgräberkultur aus der Gemarkung von Szurdokpüspöki (NO-Ungarn). In L. Dietrich, O. Dietrich, B. Heeb and A. Szentmiklosi (eds), Aes Aeterna. Festschrift für Tudor Soroceanu. Timişoara: Editura Marineasa, 127-137. DOI: https://doi.org/10.55201/PHYW8420
Guba Sz. and Tankó K. 2023. Report on the results of the project “From Dolány to Aranygomb: investigation of emblematic sites near Szécsény” in 2020-2022. Hungarian Archaeology E-journal, Summer 2023, 68-72.
Gucsi L. and Szabó N. 2018. Examination and possible interpretations of a Middle Bronze Age structured deposition. Dissertationes Archaeologicae 3/6, 217-285. DOI: https://doi.org/10.17204/dissarch.2018.217
Hampel J. 1896. A n. múzeumi régiségtár gyarapodása 1895. október-deczemberben. Archaeologiai Értesítő 16, 179-181.
Hampel J. 1903. A m. n. múzeumi régiségosztály gyarapodása az 1903-ik évben. Archaeologiai Értesítő 23, 425-447.
Horváth T. 1999. Contribution to the study of Hungarian Amber-finds. Adatok a középső bronzkori borostyánleletek vizsgálataihoz. Savaria 24, 277-289.
Horváth T. 2013. Budakalász M0/12. kora bronzkori lelőhely kőanyaga. The stone implements and wristguards of the Bell Beaker cemetery of Budakalász M0/12 site. Archeometriai Műhely 10, 141-176.
Horváth T. 2017. The stone implements and wrist-guards of the Bell Beaker cemetery of Budakalász (M0/12 site). Vjesnik Arheoloskog Muzeja u Zagrebu 50, 71-118.
Horváth T., Farkas-Pető A., Farkas I., Mihály J. and Péterdi B. 2015. Stone implements of the Middle Bronze Age from the tell-settlement of Füzeabony-Öregdomb. Slovenská archeológia 63, 31-62.
Horváth T., Farkas-Pető A., Farkas I., Mihály J. and Péterdi B. 2016. Füzesabony-Öregdomb bronzkori tell-település kőanyaga. Stone material of the Bronze Age tell settlement of FüzesabonyÖregdomb. Agria 49, 29-94.
Ilon G. 1996. Régészeti adatok Csepreg és vidéke őstörténetéhez. Archaeological data to the prehistory of Csepreg and its vicinity. In J. Dénes (ed.), Tanulmányok Csepreg történetéből – Studies on the history of Csepreg. Csepreg: 6-43.
Jaeger M. 2010. Transkarpackie kontakty kultury Otomani-Fuzesabony. In J. Gancarski (ed.), Transkarpackie kontakty kulturowe w epoce kamienia, brązu i wczesnej epoce żelaza. Krosno: Muzeum Podkarpackie w Krośnie, 171-188.
Jaeger M. 2014. Stone fortifications of the settlement in Spišsky Štvrtok. A contribution to the discussion on the long-ranging contacts of the Otomani-Fuzesabony culture. Prähistorische Zeitschrift 89, 291-304. DOI: https://doi.org/10.1515/pz-2014-0020
Jaeger M. 2016a. Bronze Age Fortified Settlements in Central Europe. Poznań, Bonn: Wydawnictwo Nauka i Innowacje, Rudolf Habelt GmbH.
Jaeger M. 2016b. Middle Bronze Age amber finds in Hungary. In P. L. Cellarosi, R. Chellini, F. Martini, A. C. Montanaro, L. Sarti and R. M. Capozzi (eds), The amber roads the ancient cultural and commercial communication between the peoples. Firenze: Museo fiorentino di preistoria “Paolo Graziosi”, 205-215.
Jaeger M. 2018. Open communities – enclosed spaces. Kakucs-Turján settlement in the context of local tradition and interregional relations. In M. Jaeger. G. Kulcsár, N. Taylor and R. Staniuk (eds), Kakucs-Turján Middle Bronze Age multi-layered fortified settlement in Central Hungary. Poznań/Bonn: Rudolf Habelt GmbH, 191-210.
Jaeger M. and Kulcsár G. 2013. Relative and absolute chronology of the Vatya culture. A case study. Kakucs‑Balla‑domb. Acta Archaeologica Scientiarum Hungaricae 64, 289-320. DOI: https://doi.org/10.1556/AArch.64.2013.2.2
Jaeger M., Staniuk R., Müller J., Kulcsár G. and Taylor N. 2018. History of Bronze Age Habitation. In M. Jaeger. G. Kulcsár, N. Taylor and R. Staniuk (eds), Kakucs-Turján Middle Bronze Age multi-layered fortified settlement in Central Hungary. Poznań, Bonn: Rudolf Habelt GmbH, 97-118.
Jaeger M., Czebreszuk J., Piszora P. and Kulcsár G. 2020. Small Links in a Long Chain. Amber Finds at a Vatya Culture Fortified Settlement, Kakucs-Turján (Central Hungary). In J. Maran, A. Sorin-Christian, R. Bajenaru and S. Hansen (eds), Objects, Ideas and Travelers. Contacts between the Balkans, the Aegean and Western Anatolia during the Bronze Age and Early Iron Age. Conference to the Memory of Alexandru Vulpe. 10th-13th November 2017, Tulcea, Romania. Tulcea: Verlag dr Rudolf Habelt GmbH, 553-568.
Jaeger M., Oravkinová D., Piszora P., Olexa L. and Soják M. 2023. Early Bronze Age amber in eastern Slovakia. Chronology, mechanisms of exchange and acceptance of the new raw material. Prähistorische Zeitschrift 2023. https://doi.org/10.1515/pz-2023-2014 DOI: https://doi.org/10.1515/pz-2023-2014
Jaeger M., Kulcsár G., Patay R., Piszora P. and Kiss V. forthcoming. Human mobility or moving amber? Simetite from the Early Bronze Age Carpathian Basin. Forthcoming.
Kalicz-Schreiber R., Kalicz N. and Váczi G. 2010. Ein Gräberfeld der Spätbronzezeit von Budapest-Békásmegyer. Budapest: L’Harmattan.
Kállay Á. Sz. 1983. A késő bronzkori halomsíros kultúra időszakának leletei Battonya határában. Die funde der spätbronzezeitlichen Hügelgräberzeit in Battonya. Archaeologiai Értesítő 110, 42-60.
Károlyi M. 1975. Adatok Nyugat-Dunántúl kora- és középső bronzkori történetéhez. Savaria 5-6, 167-194.
Kaul F. 2004. Das Felsbild von Lökeberg – Sonnenbilder und Sonnenkult in der Nordischen Bronzezeit. In H. Meller (ed.), Der Geschmiedete Himmel. Die weite Welt im herzen Europas vor 3600 Jahren. Halle: Theiss, 66-69.
Kemenczei T. 1968. Adatok a Kárpát-medencei halomsíros kultúra vándorlásának kérdéséhez. Beiträge zur Wanderung der Hügelgräberkultur im Karpatenbecken. Archaeologiai Értesítő 95, 159-186.
Kienlin T. L. 2015. All Heroes in Their Armour Bright and Shining? Comments on the Bronze Age ‘Other’. In T. L. Kienlin (ed.), Fremdheit: Perspektiven auf das Andere. Kölner Beiträge zu Archäologie und Kulturwissenschaften. Bonn: Rudolf Habelt GmbH, 153-193.
Kiss V. 2002. Anknüpfungspunkte zwischen Mitteleuropa und Transdanubien in der mittleren Bronzezeit. Antaeus 27, 477-511.
Kiss V. 2011. The role of the Danube in the Early and Middle Bronze Age of the Carpathian Basin. In Gy. Kovács and G. Kulcsár (eds), Ten Thousand Years along the Middle Danube. Life and Early Communities from Prehistory to History. Budapest: Hungarian Academy of Sciences, 211-239.
Kiss V. 2012a. Central European and Southeastern Alpine Influences upon Western Transdanubia’s Early and Middle Bronze Age. In P. Anreiter, E. Bánffy, L. Bartosiewicz, W. Meid and C. Metzner-Nebelsick (eds), Archaeological, Cultural and Linguistic Heritage. Festschrift for Erzsebet Jerem in Honour of her 70th Birthday. Budapest: Archeolingua, 321-335.
Kiss V. 2012b. Middle Bronze Age Encrusted Pottery in Western Hungary. Budapest: Hungarian Academy of Sciences.
Kiss V., Csányi M., Dani J., Fischl K. P., Kulcsár G. and Szathmári I. 2019. Chronology of the Early and Middle Bronze Age in Hungary: New results. In P. Pavúk (ed.), Reinecke’s Heritage. Terminology, Chronology and Identity in Central Europe Between 2300 and 1600 BC. Proceedings of the Humboldt Kolleg 12-15. June 2017, Křtiny, Czech Republik. Prague: Institute of Classical Archaeology, 173-197.
Kneisel J. and Müller J. 2011. Produktion, Distribution, Konsumption und die Formation sozialer Unterschiede in frühbronzezeitlichen Gesellschaften Mitteleuropas. In S. Hansen and J. Müller (eds), Sozialarchäologische Perspektiven: Gesellschaftlicher Wandel 5000-1500 v. Chr. Zwischen Atlantik und Kaukasus. Tagung 15.-18. Oktober 2007 Kiel. Mainz: Philipp von Zabern, 295-324.
Kosmowska-Ceranowicz B. 2001. The Amber Treasure Trove. Warszawa: Sadyba.
Kovács I., Udvardi B., Falus Gy., Földvári M., Fancsik T., Kónya P., E. Bodor., Mihály J., Németh Cs., Czirják G., Ősi A., Vargáné Barna Zs., Bhattoa H. P., Szekanesz Z. And Turza S. I. 2015. Az ATR FTIR spektrometria gyakorlati alkalmazása néhány – elsősorban földtani — esettanulmány bemutatásával. Practical – especially earth science – applications of ATR FTIR spectrometry through some case studies. Földtani Közlöny 145/2, 173192.
Kovács T. 1968. A kötegyáni ékszerlelet. The jewel find from Kötegyán. Archaeologiai Értesítő 95, 205-210.
Kovács T. 1975a. Tumulus culture cemeteries of Tiszafüred. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum. Kovács T. 1975b. Der Bronzefund von Mende. Folia Archaeologica 26, 19-43.
Kovács T. 1977. A bronzkor Magyarországon. Budapest: Hereditas.
Kovács T. 1979. Középső bronzkori aranyleletek Északkelet-Magyarországról. Mittelbronzezeitliche Goldfunde aus Nordost-Ungarn. Folia Archaeologica 30, 55-77.
Kovács T. 1994. Chronologische Fragen des Überganges von der Mittel- zur Spätbronzezeit in Transdanubien. Zalai Múzeum 5, 159-172.
Krenn-Leeb A. 2011. Zwischen Buckliger Welt und Kleinen Karpaten. Die Lebenswelt der Wieselburger-Kultur. In A. Krenn-Leeb (ed.), Lebenswelten – Archäologische Spurensuche in der Region Hainburger Pforte/Römerland. Begleitbroschüre zur Sonderausstellung im Stadtmuseum Wienertor anlässlich der NÖ Landesausstellung. Archäologie Österreichs 22/1, 11-26. Wien: Archäologie Österreichs.
Kristiansen K. 1998. The construction of a Bronze Age landscape. Cosmology, economy and social organisation in Thy, Northwest Jutland. In B. Hänsel (ed.), Mensch und Umwelt in der Bronzezeit Europas. Kiel: Oetkers-Voges Verlag, 281-293.
Kristiansen K. 1999. The Emergence of Warrior Aristocracies in Later European Prehistory and their Long-Term History. In J. Carman and A. Harding (eds), Ancient Warfare. Archaeological Perspectives. Sutton: Stroud, 175-189.
Kristiansen K. and Larsson T. B. 2005. The rise of Bronze Age society: travels, transmissions and transformations. Cambridge: Cambridge University Press.
Kristiansen K. and Suchowska-Ducke P. 2016. Connected Histories: the Dynamics of Bronze Age Interaction and Trade 1500-1100 BC. Proceedings of the Prehistoric Society 81, 361-392. DOI: https://doi.org/10.1017/ppr.2015.17
Kulcsár G., Earle T. K., Köhler K., Kreiter A., Nyíri B., Szeverényi V. and Kiss V. 2022. Middle Bronze Age Settlement and Burial from Sóskút Site 4 (Central Hungary). Antaeus 38, 79-93.
Melis E. 2017. Analysis of secondary mortuary practices in Early Bronze Age inhumation burials from North-western Hungary. In M. Bača, P. Demján and E. Krekovič (eds), Proceedings of the 3rd Central European Theoretical Archaeology Group Meeting (CEA TAG 2016) Comenius University, Faculty of Philosophy, Department of Archaeology, Bratislava, 8th-9th November, 2016. Musaica Archaeologica 2, 7-22.
Melis E. 2019. Adatok a többes és több fázisú csontvázas temetkezésekhez a középső bronzkori Nyugat-Dunántúlon. Some remarks on the multiple and multi-phase burials of the Hungarian Middle Bronze Age in Western Transdanubia. In L. Bartosiewicz, K Biró, P. Sümegi and T. Törőcsik (eds), Mikroszkóppal, feltárásokkal, mintavételezéssel, kutatásokkal az archeometria, a geoarcheológia és a régészet szolgálatában. Tanulmányok Ilon Gábor régész 60 éves születésnapi köszöntésére. Szeged: SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, 141-161.
Melis E. 2020a. Indicators for Social Structure in the Gáta-Wieselburg Cemetery of Hegyeshalom, Hungary. In Ultra velum temporis. Venované Jozefovi Bátorovi k 70. narodeninám. Slovenská Archeológia Supplementum 1, 385-398. DOI: https://doi.org/10.31577/slovarch.2020.suppl.1.32
Melis E. 2020b. Temetkezési szokások a Gáta-Wieselburg kultúra hegyeshalmi temetőjében. Burial customs in the cemetery of Hegyeshalom from the Gáta-Wieselburg culture. In G. Nemes (ed.), Tomka 80. Ünnepi tanulmányok Tomka Péter köszöntésére. Győr: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, 355-378.
Melis E. 2023. Az Északnyugat-Dunántúl a kora bronzkor végétől a koszideri periódusig. Unpublished Ph.D thesis. Budapest: Eötvös Loránd University.
Meller H. 2017. Armies in the Early Bronze Age? An alternative interpretation of Únětice culture axe hoards. Antiquity 91, 1529-1545. DOI: https://doi.org/10.15184/aqy.2017.180
Meller H. 2019. Princes, armies, sanctuaries: the emergence of complex authority in the Central German Únětice culture. Acta Archaeologica 90, 39-79. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1600-0390.2019.12206.x
Mengyán Á. and Dávid Á. 2018. Preliminary Report from a Pending Excvation of a Middle Bronze Age Cemetery at Encs (North-eastern Hungary). Gesta 17, 156-162.
Mengyán Á. and Dávid Á. 2019. Preliminary Report from a Middle Bronze Age Cemetery at Encs (North-eastern Hungary). In K. P. Fischl and T. L. Kienlin (eds), Beyond Divides – The Otomani-Füzesabony Phenomenon. Bonn: Rudolf Habelt GmbH, 159-164.
Mészáros Gy. 1977. Későbronzkori kincslelet Regöly-Kesziállás dűlőről. Spätbronzezeitlicher Schatzfund von Regöly-Kesziállás dűlő. Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7, 61-72.
Modarressi-Tehrani D., Garner J. and Kvietok M. 2016. Copper Production in the Slovak Ore Mountains – New Approaches. In G. Körlin, M. Prange, T. Stöllner and Ü. Yalcin (eds), From Bright Ores to Shiny Metals. Festschrift Andreas Hauptmann (= Der Anschnitt, Beiheft 29). Bochum: Verlag Marie Leidorf GmbH, 109-123.
Mozsolics A. 1967. Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Hajdúsámson und Kosziderpadlás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Mozsolics A. 1973. Bronze- und Goldfunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Forró und Ópályi. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Mozsolics A. 1985. Bronzefunde aus Ungarn. Depotfundhorizonte von Aranyos, Kurd und Gyermely. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Mozsolics A. 1988. Bronze und Goldfunde des Karpatenbeckens. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Murillo-Barroso M., Peńalver E., Bueno P., Barroso R., de Balbín R. and Martinón-Torres M. 2018. Amber in prehistoric Iberia: New data and a review. Plos One 13. https://doi.org/10.1371/journal. pone.0202235 DOI: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0202235
Müller R. 1972. A pötrétei későbronzkori kincslelet. Der spätbronzezeitliche Schatzfund von Pötréte. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11, 59-74.
Nagy M. and Figler A. 2009. Dentáliumékszerek a Gáta-Wieselburg kultúra temetkezéseiben. In G. Ilon (ed.), MΩMΟΣ VI. Nyersanyagok és kereskedelem. Őskoros Kutatók VI. Összejövetelének konferenciakötete – Kőszeg, 2009. március 19.-21. Budapest, Szombathely: Field Service for Cultural Heritage, Vas County Museums’ Directorate, 255-266.
Olalde I., Brace S., Allentoft M. E., Armit I., Kristiansen K., Booth T., Rohland N., Mallick S., Szécsényi-Nagy A., Mittnik A., Altena E., Lipson M., Lazaridis I., Harper T. K., Patterson N., Broomandkhoshbacht N., Diekmann Y., Faltyskova Z., Fernandes D., Ferry M., Harney E., de Knijff P., Michel M., Oppenheimer J., Stewardson K., Barclay A., Alt K. W., Liesau C., Ríos P., Blasco C., Miguel J. V., García R. M., Fernández A. A., Bánffy E., Bernabň-Brea M., Billoin D., Bonsall C., Bonsall L., Allen T., Büster L., Carver S., Navarro L. C., Craig O. E., Cook G. T., Cunliffe B., Denaire A., Dinwiddy K. E., Dodwell N., Ernée M., Evans C., Kuchařík M., Farré J. F., Fowler C., Gazenbeek M., Pena R. G., Haber-Uriarte M., Haduch E., Hey G., Jowett N., Knowles T., Massy K., Pfrengle S., Lefranc P., Lemercier O., Lefebvre A., Martínez C. H., Olmo V. G., Ramírez A. B., Maurandi J. L., Majó T., McKinley J. I., McSweeney K., Mende B.G., Modi A., Kulcsár G., Kiss V., Czene A., Patay R., Endrődi A., Köhler K., Hajdu T., Szeniczey T., Dani J., Bernert Z., Hoole M., Cheronet O., Keating D., Velemínský P., Dobeš M., Candilio F., Brown F., Fernández R. F., Herrero-Corral A. M., Tusa S., Carnieri E., Lentini L., Valenti A., Zanini A., Waddington C., Delibes G., Guerra-Doce E., Neil B., Brittain M., Luke M., Mortimer R., Desideri J., Besse M., Brücken G., Furmanek M., Hałuszko A., Mackiewicz M., Rapiński A., Leach S., Soriano I., Lillios K. T., Cardoso J. L., Pearson M. P., Włodarczak P., Price T. D., Prieto P., Rey P. J., Risch R., Rojo Guerra M.A., Schmitt A., Serralongue J., Silva A. M., Smrčka V., Vergnaud L., Zilhăo J., Caramelli D., Higham T., Thomas M.G., Kennett D. J., Fokkens H., Heyd V., Sheridan A., Sjögren K. G., Stockhammer P. W., Krause J., Pinhasi R., Haak W., Barnes I., Lalueza-Fox C. and Reich D. 2018. The Beaker phenomenon and the genomic transformation of northwest Europe. Nature 555, 190-196. DOI: https://doi.org/10.1038/nature25738
O’Shea J. M., Parditka G., Nicodemus A., Kristiansen K., Sjögren K. G., Paja L., Pálfi G. and Milašinović L. 2019. Social formation and collapse in the Tisza-Maros region: dating the Maros. Group and its Late Bronze Age successors. Antiquity 93(369), 604-623. DOI: https://doi.org/10.15184/aqy.2019.40
Patay R. 2013. Bell Beaker Cemetery and Settlement at Szigetszentmiklós: First Results. In V. Heyd, G. Kulcsár and V. Szeverényi (eds), Transitions to the Bronze Age. Interregional Interaction and Socio-Cultural Change in the Third Millennium BC Carpathian Basin and Neighbouring Regions. Budapest: Archeolingua, 287-317.
Pásztor E., Pap E. and Andrási Cs. R. 2022. A halomsíros kultúra különleges női sírja Sükösd határából (A unique female grave of the Tumulus culture at Sükösd). Archaeologiai Értesítő 147/1, 85-104. Péntek A. and Zandler K. 2017. A harangedényes kultúra pattintott kőeszközei Szigetszentmiklós-Felső. Ürge-hegyi dűlőről. Studia Comitatensia 38, 29-64. DOI: https://doi.org/10.1556/0208.2022.00027
Reimer P. J., Austin W. E. N., Bard E., Bayliss A., Blackwell P. G., Bronk Ramsey C., Butzin M., Cheng H., Edwards R. L., Friedrich M., Grootes P. M., Guilderson T. P., Hajdas I., Heaton T. J., Hogg A. G., Hughen K. A., Kromer B., Manning S. W., Muscheler R., Palmer J. G., Pearson C., van der Plicht J., Reimer R. W., Richards D. A., Scott E. M., Southon J. R., Turney C. S. M., Wacker L., Adolphi F., Büntgen U., Capano M., Fahrni S. M., Fogtmann-Schulz A., Friedrich R., Köhler P., Kudsk S., Miyake F., Olsen J., Reinig F., Sakamoto M., Sookdeo A. and Talamo S. 2020. The IntCal20 Northern Hemisphere Radiocarbon Age Calibration Curve (0-55 cal kBP). Radiocarbon 62/4, 725-757. DOI: https://doi.org/10.1017/RDC.2020.41
Repiszky T. 2004. Budajenő, Hegyi-szántók. Régészeti Kutatások Magyarországon 2002. Archaeological Investigation in Hungary 2002, 184.
Savanyú B. 2020. http://romer.hu/m85-autout-csorna-ii-sopron-kelet-i-szakasz-3-resz/
Sawkiewicz S. S. 1970. Jantar. Leningrad: Niedra.
Schalk E. 1992. Das Gräberfeld von Hernádkak: Studien zum Beginn der Frühbronzezeit im nordöstlichen Karpatenbecken. Bonn: Rudolf Habelt GmbH.
Schalk E. 1994. Das Gräberfeld der frühbronzezeitlichen Füzesabony-Kultur bei Megyaszó, Nordost-Ungarn. Prähistorische Zeitschrift 69, 152-174.
Sherratt A. 1982. Mobile resources: settlement and exchange in early agricultural Europe. In C. Renfrew and A. Shennan (eds), Ranking, resource and exchange; aspects of the archaeology of early European society. Cambridge: Cambidge University Press, 13-26.
Sherratt A. 1993. What Would a Bronze-Age World System Look Like? Relations Between Temperate Europe and the Mediterranean in Later Prehistory. Journal of European Archaeology 1/2, 1-58. DOI: https://doi.org/10.1179/096576693800719293
Siklósi Zs., Villa I. M., Mozgai V., Bajnóczi B. and Kiss P. 2023. The provenance of the raw material and the manufacturing technology of copper artefacts from the Copper Age hoard from Magyaregres, Hungary. Plos One 17. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0278116 DOI: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0278116
Sprincz E. 2003. Amber Artifacts of Hungary from the Middle Bronze Age to the Hungarian Conquest (from 1600 BC to 896 AD). In C. W. Beck, I. B. Loze and J. M. Todd (eds), Amber in archaeology: proceedings of the Fourth International Conference on Amber in Archaeology, Talsi 2001. Riga: Institute of the History of Latvia Publishers, 203-212.
Sprincz E. and Beck C. W. 1981. Classification of the Amber Beads of the Hungarian Bronze Age. Journal of Field Archaeology 8, 469-485. DOI: https://doi.org/10.1179/009346981791504879
Stahl Chr. 2006. Mitteleuropäische Bernsteinfunde von der Frühbronze- bis zur Frühletenezeit. Ihre Verbreitung, Formgebung, Zeitstellung und Herkunft. Dettelbach: J. H. Röll.
Stanczik I. 1978. Vorbericht über die Ausgrabung der bronzezeitlichen Ansiedlung von Füzesabony Öregdomb. Folia Archaeologica 29, 93-102.
Stanczik I. and Tárnoki J. 1992. Jázsdózsa-Kápolnahalom. In W. Meier-Arendt (ed.), Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Frankfurt am Main: Museum für Vor- und Frühgeschichte Frankfurt am Main, 120-127.
Staniuk R. 2021. Early and Middle Bronze Age Chronology of the Carpathian Basin Revisited: Questions Answered or Persistent Challenges? Radiocarbon 63/5, 1525-1546. DOI: https://doi.org/10.1017/RDC.2021.83
Staniuk R., Jaeger M., Kulcsár G., Taylor N., Niebieszczański J. and Müller J. 2020. Moving Bottomup: The Case Study of Kakucs-Turján (Hungary) and its Implications for Studies of Multi-layered Bronze AgeSettlements in the Carpathian Basin. In A. Blanco-González and T. L. Kienlin (eds), Current Approaches to Tells in the Prehistoric Old World. Oxford: Oxbow, 57-72. DOI: https://doi.org/10.2307/j.ctv13pk5j9.7
Staniuk R., Kreiter A., Kulcsár G. and Jaeger M. 2022. Uniform in diversity: Typological and technological analysis of Bronze Age fine ware from Kakucs-Turján. Journal of Archaeological Science: Reports 41, 103332. https://doi.org/10.1016/j.jasrep.2021.103332 DOI: https://doi.org/10.1016/j.jasrep.2021.103332
Szabó J. J. 1999. Früh- und mittelbronzezeitliche Gräberfeld von Battonya. Budapest: Hungarian National Museum.
Szabó G. 2017. Problems with the periodization of the Early Bronze Age in the Carpathian Basin in light of the older and recent AMS radiocarbon data – A Kárpát-medencei kora bronzkor periodizációjának nehézségei a régi és az újabb AMS radiokarbon adatok tükrében. Archeometriai Műhely 14, 99-116.
Szabó V. G. 2019. Bronze Age Treasures in Hungary. The Quest for Buries Weapons, Tools and Jewellery. Budapest: Archeolingua.
Szabó N. 2015. A Vatya időszak településszerkezete az Északkelet-Dunántúlon. Unpublished BA thesis. Budapest: Eötvös Loránd University.
Szathmári I. 1988. Korai tűtípusok a bronzkorban a Dunántúlon – Frühe Nadeltypen aus der Bronzezeit Transdanubiens. Folia Archaeologica 39, 59-80.
Szathmári I., Guba Sz., Kulcsár G., Serlegi G., Vágvölgyi B. and V. Kiss. 2019. Füzesabony-Öregdomb Bronze Age Tell Settlement – New Insights on the Settlement Structure. In P. Fischl and T. L. Kienlin (eds), Beyond Divides – The Otomani-Füzesabony Phenomenon. Current Approaches to Settlement and Burial in the North-eastern Carpathian Basin and Adjacent Areas. Bonn: Rudolf Habelt GmbH, 295-316.
Szécsényi-Nagy A., Mallick S., Rohland N., Olalde I., Melis E., Mende B. G., Cheronet O., Hajdu T., Köhler K., Papac L., Dani J., Teschler-Nikola N., Novak M., Ernée M., Dobeš M., Velemínský P., Šefčáková A., Csengeri P., Domboróczki L., Csányi M., Király Á., Ecsedy I., Egry I., Fábián Sz., Fischl K. P., Honti Sz., Kalli A., Marton T., Molnár E., Nagy M., Pálfi Gy., Turk P., Tóth G., Ilon G., Rezi-Kató G., Serlegi G., Somogyi K., Szabó G., Szathmári I., Bartík J., Jelínek P., Daňová K., Farkaš Z., Thurzo M., Hutinec M., Šlaus M., Vyroubal V., Bedić Ž,. Solter A., Balen J., Zavodny E., McClure S., Rajić P., Šikanjić M., Krznarić Škrivanko M., Premužić Z., Haak W., Pinhasi R., Kulcsár G., Kiss V. and Reich D. forthcoming. Genomic History of the Bronze Age Carpathian. Forthcoming.
Tárnoki J. 2003. Jászdózsa-Kápolnahalom: A tell-settlement in the Great Hungarian Plain. In Zs. Visy (ed.), Hungarian Archaeology at the turn of the Millennium. Budapest: Teleki Laszló Alapítvány, 146-147.
Tárnoki J. 2015. Üzenet az idők mélyéről. Bronzkori település Jászdózsa-Kápolnahalom. Szolnok: Damjanich János Múzeum.
Tompa F. 1936. 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn 1912-1936. Bericht des Römisch-Germanischen Kommission 24-25, 27-127.
Trogmayer O. 1968. Der Schatzfund von Baks-Levelény. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1966-67/1, 15-29.
Trogmayer O. 1975. Das bronzezeitliche Gräberfeld bei Tápé. Budapest: Akademiai Kiadó.
Ujvári F. 2019. Kópháza-Széles földek, or From Prehistory to the Second World War. Hungarian Archaeology E-Journal 2019 (Autumn), 20-27. DOI: https://doi.org/10.36338/ha.2019.3.5
Vandkilde H. 2014. Cultural Perspectives on the Beginnings of the Nordic Bronze Age. Offa 67/68, 51-77.
Vicze M. 2002. A Százhalombatta Projekt által alkalmazott ásatási technika. Excavation methodology on the Százhalombatta Project. Régészeti Kutatások Magyarországon. Archaeological Investigations in Hungary 1, 131-146.
Vicze M. 2011. Bronze Age Cemetery at Dunaújváros-Duna-dűlő. Budapest: Eötvös Loránd University. Visy Zs. ed. 2003. Hungarian Archaeology at the Turn of the Millennium. Budapest: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – Teleki László Alapítvány.
Vulpe A. 2011. Epoca metalelor. In M. Petrescu-Dîmboviţa, A. Vulpe (eds), Istoria Romanilor. I. Moştenirea timpurilor indepărtate. Bucureşti: Academia Română, 211-395.
Woltermann G. 2016. Die prähistorischen Bernsteinartefakte aus Deutschland vom Paläolithikum bis zur Bronzezeit. Methodische Forschungen zu Lagerstättengenese, Distributionsstrukturen und sozioökonomischem Kontext. Bonn: Rudolf Habelt GmbH.
Wosinsky M. 1896. Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig. Budapest: Históriaantik Könyvesház. Zoffmann Zs. 1999. A bronzkori Gáta-Wieselburg kultúra embertani leletei Hegyeshalom-Újtelep lelőhelyről. Arrabona 37, 65-82.
Žebrák P. 1995. The traces of the primary mining of non-ferrous metals in Slovakia. In B. Jovanović (ed.), Ancient Mining and Metallurgy in Southeast Europe. Bor: Archaeological Institute, Belgrade Museum of Mining and Metallurgy, 13-21.

Relation:

Sprawozdania Archeologiczne

Volume:

75

Issue:

2

Start page:

137

End page:

186

Resource type:

Text

Detailed Resource Type:

Article

Format:

application/octet-stream

Resource Identifier:

0081-3834 ; doi:10.23858/SA/75.2023.2.3500

Source:

IAiE PAN, call no. P 244 ; IAiE PAN, call no. P 245 ; IAiE PAN, call no. P 243 ; click here to follow the link

Language:

eng

Rights:

Creative Commons Attribution BY 4.0 license

Terms of use:

Copyright-protected material. [CC BY 4.0] May be used within the scope specified in Creative Commons Attribution BY 4.0 license, full text available at: ; -

Digitizing institution:

Institute of Archaeology and Ethnology of the Polish Academy of Sciences

Original in:

Library of the Institute of Archaeology and Ethnology of the Polish Academy of Sciences

Access:

Open

×

Citation

Citation style: